A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár jelenleg Magyarország második legnagyobb könyvtára. Könyvtári gyakorlatom és jelenlegi munkám során a DEENK Gyarapítási Osztályán lehetőségem nyílt bepillantani a könyvtári feldolgozó munkába. Már évek óta beiratkozott olvasó voltam és rendszeresen használtam a dokumentumokat, azonban azt nem is sejtettem, hogy a könyvek milyen utat tesznek meg megérkezésüktől a raktárakig, és hogyan is történik a gépi gyarapítás, feldolgozás, kölcsönzés. Az integrált könyvtári rendszerek 5 fő modulja közül az OPAC-ot használtam rendszeresen, és felvetődött bennem a kérdés, hogy hogyan oldották meg egy ekkora állomány számítógépes nyilvántartását, miért pont ezt a könyvtári rendszert vásárolta meg a könyvtár, alkalmas-e ez a rendszer egy ekkora állomány nyilvántartására és a könyvtári munkafolyamatok számítógépes végzésére. Ezekre a kérdésekre próbáltam választ adni dolgozatomban, bemutatva az egyetemi könyvtár mai működését is, hogy láthassuk, az elmúlt évtized igazolta-e az akkori választás helyességét. Ezért igyekeztem összegyűjteni a könyvtár gépesítéséről az akkori dokumentumokat, szerződéseket, pályázatokat, jelentéseket és ezek segítségével kísérelem meg felvázolni, hogy hogyan is zajlott le az automatizálási folyamat, milyen lehetőségek és tervek voltak és mit sikerült ezekből megvalósítani. A téma aktualitása, hogy a könyvár 2005 februárjában lecserélte a Corvina rendszer 3-as verzióját az újabb, Java-s verzióra. A már gyakorlott, számítógépes feldolgozásban jártas kollégáknak most is nagy feladatot jelentett az átállás az új rendszerre. Felvetődött bennem a kérdés, hogy milyen lehetett mindez több mint 10 évvel ezelőtt, amikor a könyvtárosoknak még a számítógép és az egér használatát is el kellett sajátítaniuk a manuális rendszerből átlépve az automatizált könyvtári világba. Az előkészítő munkák, a rendszer kiválasztása igen nagy feladat volt a könyvtári dolgozók számára. A dokumentációból számomra egyértelműen kiderült, hogy a könyvtár vezetése, a többi könyvtáros bevonásával, határozott elképzeléseket igyekezett megvalósítani és az akkori lehetőségek közül a legjobbat kiválasztani nemcsak az akkori jelen, hanem a jövő számára is.