Az elmúlt évszázadban a hamvas rétihéják számára alkalmas természetes és természetközeli élőhelyek jelentős negatív változásokon mentek át, főként a mezőgazdaság terjeszkedése, intenzifikálódása, a területek beépítése és a folyószabályozások miatt. Ebből kifolyólag a párok elkezdtek kultúrnövényzetben költeni, mely több okból is veszélyezteti a fészekaljakat. Dolgozatomban archív fészkelési adatok, mezei pocok állománysűrűségek és éves átlagos csapadákösszegek hatását vizsgálom a hamvas rétihéják költési sikere kapcsán. Amely tényezők hatással vannak a költési sikerre, befolyásolják a madarak fészkelőhelyválasztását.