Jelen dolgozatban egy hazai település példáján szeretném bemutatni az olyan helyi közösséget fejlesztő folyamatokat, melyek hozzájárulhatnak az adott régió életszínvonalának javításához, versenyképességének növeléséhez. Onga település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, Miskolc vonzáskörzetében. A helyi élet alakulásában meghatározó szerepe van az Ongai Kulturális Egyesületnek. A kutatásomhoz ezért az egyesület elnökével, valamint az egyesülethez köthető Quintessence Pálinkaverseny két önkéntesével készítettem félig strukturált interjúkat. Célom az volt, hogy példákkal szemléltethessem az egyesület településen véghez vitt közösségi alapú újításait, mivel ezek feltételezhetően hatással voltak Onga és térség fejlesztésére. A társadalmi innováció fogalma az utóbbi években felkapott kifejezéssé vált, mely a közösségi alapú innovációkat is magában foglalja. Az ilyen – legtöbb esetben – alulról irányuló, „bottom-up” újító kezdeményezések szerepe tagadhatatlan a települések közösségfejlesztésében, a versenyképességének alakulásában. A közösségen kívül fontos szerepe van az úgynevezett „helyi hősnek”, „helyi vezérnek”, aki vezető szerepet vállal a társadalmi innováció kialakulásának és fenntartásának folyamatában. A közösségi alapú innovációk fogalma szorosan összefügg a társadalmi tanuláséval, a tanuló közösségekével is, ezek a folyamatok gyakran együtt járnak egymással. Onga település esetében is jól látható az a – leginkább gyümölcstermesztéshez és pálinkafőzéshez köthető – tanulási folyamat, mely hozzájárult a település fejlesztéséhez a helyi közösségek ismereteinek bővítése által. A kutatásom főbb kérdései tehát a települési innovatív ötletekre irányultak, tehát arra, hogy milyen társadalmi újítások vannak a településen és azok ki(k)hez köthetők. Ezen belül pedig a Quintessence Pálinkaversenyre vonatkozóan az alábbi témaköröket érintettem: milyen közösségi tanulási folyamatokat köthetők a rendezvényhez; kik játszottak szerepet a verseny kialakulásában; mi a Quintessence Pálinkaverseny célja, tevékenysége és milyen területeket érint; kik az érdekeltjei; milyen szükséges feltételei vannak ennek a jó gyakorlatnak (humán, pénzügyi, technikai); milyen eredménye, hatása van a településre és a régióra; valamint, hogy hogyan lehet ezt a jó gyakorlatot fenntartani, adaptálni.