Jelen vizsgálatban olyan kérdésre kerestem választ, hogy vajon milyen tényezők befolyásolhatják a kooperatív költési rendszer jelenlétét egy adott környezetben és a páron kívüli kapcsolatok hogyan változtatják meg ezeket az összefüggéseket. Az irodalomban fellelhető korábbi tanulmányok nyomán feltételezhetjük, hogy a páron kívüli kapcsolatok, kooperatív költési rendszerek és környezet között fennálló összefüggések egyik legfontosabb pillére a környezet befolyásoló hatása, mely a promiszkuitást és a kooperatív költési rendszert esetleg egymástól függetlenül is meghatározhatja. Ebben a tanulmányban a kooperatív költési rendszer (továbbiakban, kooperációként, ilyen értelemben szerepelhet) két kategóriában lett definiálva: 1) jellemző-e a segítő (kooperatív), 2) segítő nem jellemző a fajra (nem kooperatív). A több mint 9000 madárfajra gyűjtött életmenet és klimatikus adatok felhasználásával próbáltam a kérdésekre választ kapni. A 4125 madárfajjal történő vizsgálat a kooperatív költési rendszer megjelenését befolyásoló tényezők között a fészekalj méretét, az elterjedési területen mért átlagos hőmérsékletet, a testtömeget és a vonulást mutatta a legfontosabb tényezőknek. Ellenben a 193 fajos filogenetikai elemzés esetében a kooperatív költés, életmenet jellemzők és a klíma kapcsolata mellett a promiszkuitás jelenlétének hatását is elemeztem. Ebben az esetben a klimatikus tényezők fontossága mellett a kooperáció jelenlétében alacsonyabb promiszkuitás szint adódott.