<link rel="stylesheet" href="styles.f3b1fba60ec7970c.css">

Szűrővizsgálatokon való részvétel vizsgálata Magyarországon és Ausztriában a COVID‑19 pandémia idején

Betöltés ...
Bélyegkép

Dátum

Folyóirat címe

Folyóirat ISSN

Kötet címe (évfolyam száma)

Kiadó

DOI

Absztrakt

Bevezetés: Az egyéni és társadalmi betegségteher jelentősen csökkenthető szekunder prevenció útján. Magyarországon a szűrési hatékonyság hosszú ideje lényegesen alacsonyabb, mint számos más európai országban, például Ausztriában. Célkitűzés: Vizsgálati célkitűzéseink között szerepelt a szűréseken való megjelenés és a részvétellel kapcsolatban álló tényezők vizsgálata az 50 éves és idősebb populáció körében Magyarországon és Ausztriában 2021-ben, a COVID-19 pandémia idején. Módszerek: A vizsgálathoz a Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe (SHARE) felmérés 9. hullámának Ausztriára és Magyarországra vonatkozó adatait használtuk fel. A vizsgált szűrővizsgálatok az emlődaganat szűrés, vastagbéldaganat szűrés és szemészeti szűrés voltak. A részvételi arányokat súlyozott részvételi gyakoriságok segítségével jellemeztük. A szűréseken való megjelenéssel kapcsolatban álló egészségmagatartási és szocio- demográfiai tényezőket többváltozós logisztikus regressziós elemzés segítségével vizsgáltuk. A kapott eredményeket esélyhányadosokkal (EH) és a hozzájuk tartozó 95%-os megbízhatósági tartományokkal (95%MT) jellemeztük. Eredmények: Az 50 éves és idősebb populáció körében Ausztriához képest Magyarországon lényegesen alacsonyabbnak adódott az emlődaganat szűrésen (Ausztria: 65,43%; Magyarország: 29,76%), vastagbéldaganat szűrésen (Ausztria: 26,05%, Magyarország: 3,70%) és a szemészeti szűrésen (Ausztria: 61,06%, Magyarország: 23,45%) történő részvétel. A többváltozós elemzéseket követően Magyarországon az átszűrtség jelentősen alacsonyabbnak bizonyult Ausztriához képest (EHemlő=0,29; (95%MT=0,21-0,40), EHvastagbél=0,15 (95%MT=0,11-0,21), EHszem=0,17 (95%MT=0,15-0,20)). A magasabb iskolai végzettség, az orvoshoz fordulások és a krónikus betegségek száma mindhárom szűrővizsgálat esetében növelte az átszűrtség esélyét. Következtetés: Az elemzések felhívják a figyelmet arra, hogy függetlenül a vizsgált szocio-demográfiai és egészségmagatartási tényezőktől, Magyarországon a szűrővizsgálatokon való részvétel jelentősen alacsonyabb, mint Ausztriában. A kapott eredményeink alapján fontos lenne a szűrésszervezés hatékonyságnak növelése, különös tekintettel az általunk feltárt célcsoportokra.

Leírás

Forrás

Jóváhagyás

Áttekintés

Kiegészítve

Hivatkozik rá

Jogok és engedélyezések

Hozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.