lenyelt gyermek. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek interperszonális kapcsolati metaforái a mitopoetikus narratívák tükrében
Fájlok
Dátum
Authors
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A tanulmány a népmesei-mitikus és irodalmi mesei narratívák gyermekalakjának fenomenológiai-hermeneutikai vizsgálatára vállalkozik, fókuszálva a „különleges gyermek” elutasításának és elfogadásának narratív formáira. Az elemzés abból a feltevésből indul ki, hogy a különleges bánásmód fogalma nem kizárólag a kortárs pedagógiai és gyógypedagógiai diskurzus terminusaként értelmezhető, hanem olyan értelmezési horizontként is, amely új megvilágításba helyezheti a mesei-mitikus szövegek gyermekre vonatkozó metaforikus képleteit. A tanulmány először a mitopoetikus narratívák sajátos gyermekalakját és annak kivételes státuszát vizsgálja, majd az elnyelés és lenyelés motívumán keresztül elemzi az elutasítás, a kirekesztés és az elfogadás egymásba alakuló folyamatait. Az értekezés kitér arra is, miként értelmezhető e metaforahálózat a közösségi terek – különösen a család, az óvoda és az iskola – attitűdjeinek fenomenológiai modelljeként. A narratív elemzés eredményei arra engednek következtetni, hogy a különleges bánásmód nem elsősorban a normatív pedagógiai környezet adaptációját, hanem a gyermek sajátos érzelmi és mentális szükségleteinek megfigyeléséből kiinduló, rugalmas pedagógiai tér kialakítását feltételezi. A mesei-mitikus narratívák így a pedagógiai gondolkodás számára az elfogadás és a szükségletalapú alkalmazkodás alternatív modelljét kínálhatják, egy olyan szemléletmód kialakításával, ahol az odafordulás, a másikra irányuló intenzív figyelem az, ami lehetővé teszi, hogy az elnyelt gyermek ne egy láthatatlanná tett testként létezzen, hanem autonóm, önmagát és a világot is egyre inkább megértő, felismerő és elfogadó személyként.
Leírás
Kulcsszavak
Forrás
Hivatkozás
Gyűjtemények
Jóváhagyás
Áttekintés
Kiegészítve
Hivatkozik rá
Jogok és engedélyezések
Dr. Bódis Zoltán