A változások nyomon követése érdekében a dolgozatomat a következő logikai rendben építettem fel: először a jegyzői tisztség kialakulásának történetét tekintem át, egészen a kezdetektől a XXI. századig. A második részben három európai állam közigazgatását mutatom be bővebben: Németország, Litvánia és Olaszország közigazgatási rendszerére térek ki. A harmadik részben a jegyző jogállását, régi és új aspektusait vizsgálom. Hogyan keletkezik a jogviszony? Mit tartalmaz? Milyen felelősséggel tartozik az általa vezetett önkormányzati hivatal felé? Hogyan szűnhet meg a jegyző közigazgatási jogviszonya? A negyedik szerkezeti egységben kap helyet a jegyző feladatait- és hatáskörét érintő változások áttekintése. A korábban önkormányzati és államigazgatási csoportokra osztható feladatkörök az új jogszabályok alapján hogyan rövidülnek csak önkormányzati feladatokra, és milyen formában lesznek ezután ellátva az államigazgatási hatósági feladatok? Az ötödik rész a közös önkormányzati hivatalok szervezetéről szól, hogyan alakulnak a rá vonatkozó szabályok a körjegyzőségekhez képest.