A szakdolgozat célja az volt, hogy összehasonlítsam az egyetemen tanult elméleti tudást a szarvasgazdálkodás gyakorlati megvalósításával, és feltárjam azokat az eltéréseket, amelyek az elméleti modellek alkalmazhatóságát befolyásolják a terepi körülmények között. Az elméleti alapok és a gyakorlati tapasztalatok közötti kapcsolat megértése nemcsak a szarvaspopulációk fenntartható kezeléséhez szükséges, hanem hozzájárulhat a vadgazdálkodási oktatás hatékonyságának növeléséhez is. A dolgozat során végzett elemzések és vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy bár az egyetemi tanulmányok által nyújtott elméleti ismeretek szilárd alapot biztosítanak, a gyakorlati alkalmazás során számos olyan tényező léphet fel, amelyek a helyi körülmények függvényében eltéréseket eredményeznek. Ezek közé tartoznak az élőhelyek eltérő állapota, az emberi tevékenységek hatásai, valamint a gazdasági és társadalmi érdekek, amelyek befolyásolják a szarvaspopulációk kezelésének hatékonyságát. Szakdolgozatomban a Szini Erdészet területén zajló gímszarvas gazdálkodást vizsgáltam. A vadgazdálkodás elemzéséhez az OVA (Országos Vadgazdálkodási Adattár) adatait használtam fel, amelyeket Excel-táblázatok segítségével dolgoztam fel és elemeztem. A számításokat követően az eredményeket szemléletes diagramok formájában ábrázoltam, amelyek hozzájárulnak a szini vadászterületen található gímszarvas-állomány helyzetének pontosabb megértéséhez. A grafikonok lehetővé teszik az állomány méretének és minőségének, valamint a gazdálkodás hatékonyságának vizuális megjelenítését.