A dolgozatomban növekvő foszfor és kálium trágya adag mellett a nitrogén műtrágya termésnövelő hatását vizsgáltuk a kísérletbe állított Jumbo és Enterprise csemegekukorica hibridekkel egy korai és egy kései vetésidőben. A témafeldolgozás és az eredmények ismertetése termesztéstechnológiai szempontból segítséget adhat a gazdálkodóknak és hozzá járulhat az ezzel kapcsolatos agronómiai ismereteik korszerűsítéséhez. A kísérletünk alapján nagy pontossággal megállapítható az optimális vetésidő, amellyel a legnagyobb termésmennyiséget érhetjük el a Jumbo és az Enterprise csemegekukorica hibrideknél. Megfigyelésünk szerint összhangba kell állítani vetés idejét, módját, minőségét és a magágy készítést az optimális szántóföldi kelés eléréséhez. Az általunk végrehajtott kísérlet másik eredménye, hogy a kapott eredmények elősegítik a fajta – hibrid megválasztása után a termelők következő döntését, mert a legtöbb esetben a változtatható technológiai elemek közül a műtrágya hatóanyagok mennyiségének változtatására van csak lehetőség. A termelési költség szempontjából is fontos, hogy mennyi nitrogén műtrágya hatóanyagot adunk ki és ezzel mekkora termést érhetünk el. A kísérleti eredményeink lehetőséget biztosítottak arra, hogy közvetve tanulmányozzuk a trágyázás fő hatásán túl, a vetésidő befolyását a trágyázás és a hibridek kölcsönhatására.