"Reisinger Attila a kitelepített svábok sorsának sajátos emléktöredékeiből rekonstruálja e közösség ethoszát...A poétikus húrokra komponált regény egyik nagy erénye, hogy egyetlen zokszó sem hangzik el benne... A méltóságteljesen, nemes egyszerűséggel emlékező idős hölgy semmi mást nem tesz, csak egy rendkívűli időutazásra invitál, vissza, Magyarországra, szülőföldjére.És minden mondata megrázó felkavaró, elgondolkodtató..."Balázs Tibor