A számítógépek megjelenése az élet minden területére jelentős hatást gyakorolt. Nem lehet ez alól kivétel az iskola sem. Ma már természetes, hogy gyermekeink az iskolában tanulnak informatikát, számítástechnikát. A diákok többsége már otthonosan kezeli az operációs rendszer adta környezetet, így számukra nem okoz gondot az egér használata, munkáik tárolása. Ugyanakkor az esetek többségében nem úgy tekintenek a tanulók a számítógépre, mint tanulmányaik hasznos segédeszközére. A figyelmük főként a játékra és az Interneten való böngészésre korlátozódik. Az őket tanító pedagógusok feladata felhívni a figyelmüket arra, hogy hogyan tudják kiaknázni a számítógép adta lehetőségeket képességeik és gondolkodásuk fejlesztésére, illetve gyakorlásra. Ezért nemcsak informatika órákon, de az összes többi tantárgy keretén belül is meg kell találni a lehetősége arra, hogy bemutassuk a diákoknak, hogyan tudják fejlődésük szolgálatába állítani a számítógépet. Természetesen sok iskolában még problémákba ütközhet az egyéb órákon való géphasználat, ennek okaira ¬– melyek főleg anyagi természetűek – most nem szeretné kitérni. A matematikában különösen hasznos eszközt nyerhetünk, hiszen az egyéni haladás lehetőségének biztosítása – más eszközökkel – komoly plusz terheket ró a tanárra mind a felkészülés, mind további órákon, szakkörökön történő foglalkozások megtartása képében. Ezek teljes egészében természetesen nem helyettesíthetők, és nem is volna jó teljesen helyettesíteni, hiszen mindnyájan emlékszünk olyan tanárainkra, akik lelkesedésükkel, személyes varázsukkal hatottak ránk, esetleg pályaválasztásunknál is döntő szempontként. Azonban a semmiféle szankcióval nem sújtott tévedés lehetősége ennél a tantárgynál különösen nagy jelentőségű, mert a sorozatos kudarcok elkerülése, a sikerélmény a legjelentősebb motiváló erők egyike.