A kutatás modellnövénye a lucerna (Medicago sativa L.), korunk egyik legmeghatározóbb fehérjenövénye, kiváló aminosavösszetétellel rendelkező értékes szálastakarmány, melynek biológiai összetétele a szójáéval vetekszik, azonban termesztéstechnológiai szempontból előnyösebb, ugyanis egységnyi területről a legnagyobb nyersfehérje hozamot adó szálastakarmányunk (BOKORI et al., 2003). Ezenkívül GMO mentes, öntözés nélkül és gyengébb területi adottságok mellett is termeszthető. Kiemelkedően magas emészthető-nyersrosttartalommal, karotin- és ásványianyag tartalommal rendelkezik, illetve a talajra is kedvező hatást gyakorol. A gyökérzetén élő Rhizobium baktériumfajok képesek megkötni a légköri nitrogént, ily módon gazdagítva a talajt. Erőteljes, mélyrehatoló gyökérzete véd az eróziótól, drénező hatással van a talajra, javítja a szerkezetét, a növény pusztulása után pedig nagy mennyiségű szervesanyag marad vissza (VERONESI et al., 2010). 7 különböző hazai és külföldi nemesítésű fajta növényanatómiai összehasonlítása történt, a vizsgálat növényanyaga kisparcellás, véletlenblokk elrendezésű kísérletből származik. A vizsgálatok során a cél a hajtás (szár és levél) növényanatómiai leírása és a szöveti eltérések kvantifikálása, illetve funkcionális szempontból történő értékelése volt. A szövettani funkcionális vizsgálatok alkalmasak további következtetések levonására, ugyanis a szöveti szerkezet ismerete hasznos mind takarmányozás technológiai, mind termesztés-technológiai szempontból.