A világ népessége egyre növekszik, mely egyre nagyobb keresletet generál az élelmiszerellátás területén. A globális fehérje szükséglet folyamatosan növekvő tendeciát mutat. Nem csak a humán élelmezésben növekszik a fehérje igény hanem az állati takarmányozásban is drasztikusan növekszik a fehérje készítmények iránti kereslet. Itt juthatnak szerephez a különböző (mikro)-alga fajok, amelyeket az emberiség ősidők óta használ fel élelmiszerként, és napjainkban egyre inkább felértékelődik a szerepük a globális élelmezésben. Az algákkal kapcsolatban kutatások folynak azok biostimulátorként való alkalmazásukra is. Hiszen fitokemikáliákat és különböző növényi hormonokat tartalmaznak. A növények táplálásában, valamint kondícionálásában alkalmazva kiválthatunk számos növényvédőszert és csökkenthetjük műtrágya felhasználásunkat is. Az algák, különösen a mikroalgák rendkívül magas fehérjetartalmúak, és számos más értékes tápanyagot is tartalmaznak. Emellett alkalmazhatóak megannyi területen, köztük a különböző mezőgazdasági eredtű, ipari melléktermékek újrhasznosításában is. Ilyen biopari melléktermék a barnalé (BJ), amely a lucernából kinyert levélfehérje koncentrátum (LPC) előállítása során melléktermékként létrejövő különböző szervesanyagokban, valamint egyéb bioaktív vegyületekben gazdag növényi biopiari melléktermék (NBM), mely a végső termék közel 50%-át adja, és mint értékes melléktermék környezetbarát, fenntartható felhasználása még nem teljesen megoldott az Európai Unióban. Diplomadolgozatom fő témája, ezen zöld biofinomításból származó mezőgazdasági melléktermék, a lucerna barnalé fenntartható felhasználásának és alkalmazhatósága a mikroalga-nevelésben. Egy alternatív felhasználási lehetőség megfogalmazása, amely szorosan illeszkedik a körforgásos gazdálkodás szemléletéhez.