Kísérletem során megvizsgáltam, hogy a halauxifen-metil hatóanyagtartalmú Viballa gyomirtó szer mennyire alkalmas a napraforgó posztemergensgyomirtására. A kísérletemet Kocsér területén állítottam be, mely során kisparcellákat alakítottam ki. Egy parcella 3 méter széles és 5 méter hosszú volt, melyből 15db-ra volt szükségem a kísérletem végrehajtásához. A kísérlet során a piacon megjelenő új gyomirtási technológia (posztemergens) hatását, a napraforgóban használható halauxifen-metil hatóanyagú Viballa herbicidet vizsgáltam kultúrnövény különböző fenológiában kijuttatva (6 leveles, 8-10 leveles, csillagbimbós). A kísérletem alatt háromszor végeztem gyomfelvételezést (parlagfű, apró szulák, tarackbúza), a betakarítás előtt pedig megmértem a napraforgó gyökértömegét, a növénymagasságát, a tányértömegét, a gyökérnyak vastagságát és a kaszattömegét. A kapott eredmények alapján a következő megállapításra jutottam: a Viballa herbicid által okozott fitotoxikus tüneteket a napraforgó minden egyes fenológiai állapotában kiheverte. Ezt a mért kaszattömeg is alátámasztja. A herbicid hatékonyság esetében a parlagfűvel szemben kitűnően (100%) hatást mutatott, még akkor is, mikor a parlagfű magasabb volt, mint 30 cm. Az apró szulákot viszont nagyon gyengén, a tarackbúzát egyáltalán nem irtotta. A variancia-analizissel történő vizsgálataim során elmondható, hogy:

1. Az, hogy melyik típusba tartozik a növény (kezeletlen kontroll, kapás kontroll, Pre+Poszt+Viballa), szignifikánsan és nagymértékben befolyásolja tulajdonságait. Kivétel a gyökértömeg, ahol közepes mértékű hatásról beszélhetünk.
2. A Pre+Poszt+Viballa csoportokban szignifikánsan nagyobb volt a gyökértömeg, magasság és kaszat tömeg, mint a kontroll csoportokban.
3. A Pre+Poszt+Viballa csoportok közül a 8-10 leveles csoport mutatta a legmagasabb értékeket az 5 vizsgált tulajdonságból 4-ben (gyökértömeg, magasság, tányértömeg, gyökérnyak vastagság). Kivétel a kaszat tömeg, ahol a csillagbimbós csoport minimális mértékben nagyobb átlagot ért el.