A gyermekvédelmi szakellátás speciális egyénre szabott ellátási formája a 18. életévét betöltött, kora miatt nevelésbe vételből kikerült, de önálló életkezdésben nehézségekbe ütköző fiatalok segítése. A dolgozatomban feltárom az ezzel járó nehézségeket, a fiatal, valamint az őt segítő szakemberek dilemmáit. Kitérek a kapcsolatok, az együttmunkálkodás során keletkező konfliktusok, a kommunikációs gátak és lehetséges megoldási formák ismertetésére saját tapasztalataim tükrében. Rendkívül nagy szükség van ezeknek a fiataloknak a mentálhigiénés támogatására, hiszen a vérszerinti családból hozott minták általában pszichés gondokat okoznak. A szocializációs hátrányok felszámolásában a befogadó szülők, családok munkája óriási jelentőségű. A nevelőszülők felé való mentálhigiénés támogatás legalább olyan mértékű ebben a szakmában, mint a fiatalok felé. A képzés során sokat tanultam a segítő szakmában elengedhetetlen attitűdökről, hiszen önmagam mentálhigiénés támogatása éppen olyan fontos, mint a segítségre szoruló embereké. A szólás-mondás szerint: „akinek van, az tud adni”.