Piac, kereskedelem, kapitalizálódás és piactér Debrecenben a 19. században I.∗
| dc.contributor.author | Mazsu, János | |
| dc.date.accessioned | 2024-07-30T12:53:18Z | |
| dc.date.available | 2024-07-30T12:53:18Z | |
| dc.date.issued | 2012-09-30 | |
| dc.description.abstract | Debrecen 19. századi gazdálkodásának, kereskedelmének igen gazdag szakirodalma van, különösen a regionális vásárközponttá válás (nagyvásárok), a vonzáskörzet és a kereskedelmi kapcsolatrendszer meghatározása gazdaságtörténeti és néprajzi megközelítések sokaságán keresztül hozott olyan eredményeket, amelyeket szinte elkerülhetetlen hivatkozni a helytörténeti irodalmon túl is. Ezzel együtt sem állíthatjuk, hogy e területen minden kérdésre van valamilyen válaszunk, nincsenek olyan vonatkozások, amelyekben nem szükséges újrakutatni és újragondolni akár az eddigi kutatási eredményeket is. Gyimesi Sándor a Debrecen történeti monográfiához készített tanulmányaiban felvetette a megkülönböztetés szükségességét a város kereskedelme és a városban zajló kereskedelem között, hiszen a debreceni kereskedők és más üzletemberek a város határait messze meghaladó regionális és távolsági kereskedelmi ügyletekben is érdekeltek voltak. De azt sem egyszerű megítélni, mit is tekinthetünk Debrecennek, ha a város területi szerkezetének (határainak és határhasználatának) alapvető sajátosságait ugyancsak sokrétű kutatási anyag révén jórészt ismerjük. A későközépkori magyarországi városi tér és területhasználat értelmezése/újraértelmezése talán a leginkább előttünk álló feladat. Ráadásul a 19. század közepétől zajlik az az átalakulás, amely a korábbi feudális kiváltságrendszer helyébe a szabad piaci viszonyok érvényesülését hozza, megváltoztatva a város gazdálkodásának, érdekviszonyainak alapvető keretrendszerét, de a város társadalmán belüli érdekviszonyokat és azok artikulációját is. A városi tér újraértelmezésének a fontosságára/elkerülhetetlenségére itt példaként csupán arra hivatkozom, hogy a város talán legegyszerűbbnek tűnő népességszámának a megállapítása is rögtön bonyolulttá és megoldhatatlanná válik a térbeli dimenziók hangsúlyos vizsgálata nélkül. | hu |
| dc.format | application/pdf | |
| dc.identifier.citation | Metszetek, Évf. 1 szám 2-3 (2012) , 54-69 | |
| dc.identifier.eissn | 2063-6415 | |
| dc.identifier.issue | 2-3 | |
| dc.identifier.jatitle | Metszetek | |
| dc.identifier.jtitle | Metszetek | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/378035 | |
| dc.identifier.volume | 1 | |
| dc.language | hu | |
| dc.relation | https://ojs.lib.unideb.hu/metszetek/article/view/11711 | |
| dc.rights.access | Open Access | |
| dc.rights.owner | Metszetek | |
| dc.title | Piac, kereskedelem, kapitalizálódás és piactér Debrecenben a 19. században I.∗ | hu |
| dc.type | folyóiratcikk | hu |
| dc.type | article | en |
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
1 - 1 (Összesen 1)