9639136867
| dc.date.accessioned | 2008-12-06T12:24:11Z | |
| dc.date.available | 2008-12-06T12:24:11Z | |
| dc.description.abstract | Van valami nyugtalanító Gellén-Miklós Gábor verseiben: a hibátlannak tetsző vershomlokzatról lépten-nyomon kiderül, hogy díszlet. A szerző a hagyományból átvett paneleket a fölismerhetetlenségig átfesti, mögéjük lépve a lehető legmeglepőbb versterekbe érkezünk. Alakoskodik, amikor egy-egy kortárs hangján szólal meg, de aztán visszavonhatatlanul átcsúszik abba a hangfekvésbe, ami csakis az övé. Hosszú évekkel ezelőtt találkoztam legelőször egy versével a Holmi című folyóiratban. Ragacsos lények olvastam. Bizarr volt, egyszerre melankolikus és ironikus. Mélyen belém ivódott, ahogy későbbi képei is, a plüssállatok damilbajusza, a kígyóként tekergőző csillár vgy a bőrlabda megfejthetetlen morzejelei: ott lüktet egy-egy mondat a tudatban akkor is, amikor már rég csönd lett, és "homok helyett fáradt olaj kezd csepegni a homokórában." | hu |
| dc.identifier.bibid | bibKLT00324195 | hu |
| dc.identifier.isbn | 9639136867 | hu |
| dc.identifier.opac | http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibKLT00324195 | hu |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/47344 | |
| dc.title | 9639136867 | hu |