A Magyar Világhíradó készítésekor a szerkesztőség és az állami patróna hitt abban, hogy amit vetítenek a nagy közönségnek, annak gyakorlati gondolkodásformáló hatása van. Ha ezt elfogadjuk, akkor a híradókat a vezetői réteg egyfajta szellemi kivetülésének lehet tekinteni. a második világháború ideje alatt megjelenő híreket öt nagy hírcsoportba soroltam be, annak érdekében, hogy a hadi historiográfia kontextusába bele tudjam helyezni. Így kaptam a „katonai”, „katonák a társadalomban”, „tengely katonai”, „tengely katonák a társadalomban” és a „nem katonai” híreket. A hadi események hírei alatt a Magyar Világhíradóban megjelenő összes hírnegyede tekinthető katonai hírnek, második negyedükben megjelenik valamilyen formában a haderő, felében pedig nincs katonai vonatkozás. A hírcsoportok vizsgálatával három kérdésre keresem a választ. Az első annak tanulmányozása, hogy vajon megjelenik-e a hadi fordulat a híradóban. A második, hogy van-e összefüggés a külkapcsolati viszonyok és a hírekben megjelenő országok közt. A harmadik, hogy milyen képet mutat a magyar katonáról a világhíradó?