Az úgynevezett "új művészet" első virágkora a 1890-es évek közepétől kezdődött és az I. Világháború utáni években érte el csúcspontját az építő és díszítőművészet iránt jelentősen megnövekedett igénynek köszönhetően. Sajátos újrafelfedezésének ideje a 60-as évekre tehető. Alastair Duncan kötetében a siker és bukás történetét a legjelentősebb alkotók - Mucha, Gallé, Lalique, Tiffany etc. - részletes bemutatásán keresztül mondja el.