Az építésügyi igazgatás területén, azon belül is az építési engedélyezési eljárások kapcsán gyakori probléma a hatóságként illetve szakhatóságként eljáró szervek számára annak megítélése, hogy a meglévő épületek építése, átalakítása kapcsán, mennyiben alkalmazandóak azon építési szabályok, melyek az eredeti építéskori állapot szerint még nem voltak kötelezőek, de a bővítés vagy átalakítás idején már ugyanazon épületre figyelembe veendőek lennének. E kérdés eldöntésében a jogelvek szintjén még segíthet ugyan a „szerzett jogok” elvének alkalmazása, azonban az írott joganyag korántsem egyértelmű. Jelen munka célja annak megvizsgálása, hogy a meglévő építmények bővítése, átalakítása kapcsán a joggyakorlat, jórészt a Kúria ítélkezési gyakorlata, milyen megoldásokat munkált ki az egyes jogesetekben hozott eseti döntések kapcsán, melyek a kérdéses esetekben a követendő gyakorlatot jelölhetik ki az eljáró hatóságok számára. Az építésügyi igazgatás rendkívül széles vertikuma miatt, a jelen dolgozat különösen a tűzvédelmi szabályozásra koncentrál.