Stilizált tényként kell elfogadnunk, hogy a részvénytársaság a gazdasági életben játszott szerepe vitathatatlanul nagy, befolyása jelentős. A gazdasági társaságok közül ez a típusú vállalati forma, ami a legjobban meghatározza, egy ország gazdasági életét és lenyomatát adja a jogi és gazdasági élet összefüggésének. A részvénytársaságok alapítása történhet nyílt toborzással, illetve zárt körűen, ahol a nyilvánosság teljes kizárásával alapítják meg a gazdasági társaságot. Ez a két fajta szignifikánsan különböző alapítási forma megannyi eltérést rejt magában a működést tekintve. Gazdasági társaságokról lévén szó azért közös vonások is fellelhetőek a kétféle működésű részvénytársaság között, mégpedig a profit, ami mindkét vállalat rugóját mozgatja. A részvénytársaság jogi eszközrendszere a messzi múltba nyúlik vissza, és a mostani jogi arculatát hosszú és rögös úton nyerte el. Az évtizedek alatt történő gazdasági és jogi változások csiszolták megannyi fazettáját tökéletesre és kapta meg mai véglegesnek mondható arculatát.