Antiangiogén kezelés herediter hemorrhagiás teleangiectasiás betegeinkben

Abstract

Bevezetés: A herediter hemorrhagiás teleangiectasia (HHT) vagy Osler-Weber-Rendu betegség egy örökletes vaszkuláris vérzékenység. A diagnózis a Curacao kritériumokon alapul. Leggyakoribb tünete a visszatérő, súlyos orrvérzés, amely gyakran fül-orr-gégészeti ellátást igényel, illetve súlyos vashiányos anémiához vezet. További jellegzetes tünet a teleangiectasia jelenléte a típusos lokalizációkban, mint az orrüreg, az ajkak, a nyelv, az ujjbegyek és a gasztrointesztinális nyálkahártya. A belső szervekben arteriovenózus malformációk (AVM) fordulnak elő (agy, tüdő, máj, stb.), a családi anamnézis pozitív. A kórkép hátterében az angiogenezisben fontos szerepet játszó gének, mint az endoglin (ENG) és az activin receptorlike kináz 1 (ACVRL1) mutációi állnak, amelyek emelkedett endotheliális növekedési faktor (VEGF) szintet eredményeznek. Célkitűzések: A Debreceni Egyetem Belgyógyászati Klinika Ritka Betegségek szakrendelésén HHT miatt gondozott betegek klinikai jellemzőit, laboratóriumi eredményeit és az alkalmazott kezeléseket elemeztük, 2010–2025 között. Az orrvérzés súlyosságát és a terápiás hatást Epistaxis Severity Score-ral (ESS) értékeltük. Eredmények: 48 HHT-s beteg (21 férfi, 27 nő) adatait dolgoztuk fel. A genetikai vizsgálatok minden esetben ENG (HHT 1) vagy ACVRL1 (HHT 2) mutációt igazoltak. Az ESS pontszámot kiinduláskor és az antiangiogén kezelést követően 6 hónappal is meghatároztuk. Részletes képalkotó vizsgálatok is történtek. 7 beteg desmopressin terápiában részesült. Antiangiogén thalidomid kezelést 24 beteg kapott, míg bevacizumab terápiát 5 beteg. A legtöbb beteg jelentős javulást tapasztalt az epistaxis súlyossága és gyakorisága terén, valamint a transzfúziós igény is csökkent. A párosított ESS-adatokat használó elemzés szerint az ESS szignifikánsan csökkent mind HHT1 esetén (4,15±1,91-ről, 2,62±0,99-re; p=0,003), mind HHT2 esetén (3,79±3,19-ről, 2,02±1,91-re; p=0,043). A bevacizumab kezelés tovább javította az ESS-t, de az alacsony esetszám nem tett lehetővé statisztikai elemzést. A szérum vas szintek a HHT2-es csoportban jelentősen emelkedtek (p<0,01). Összefoglalás: A HHT egy ritka érrendszeri vérzéses betegség. A naponta jelentkező orrvérzések rontják a betegek életminőségét és néha súlyos, transzfúzióigényű vashiányos anémiához vezetnek. A gyakori hospitalizáció jelentős terhet ró az egészségügyi rendszerre. Kezelésük multidiszciplináris feladat, az általunk alkalmazott antiangiogén terápia hatékonynak bizonyult a betegek többségében.