Tourism and hospitality sector has an important role in the national economy as it has high  labour intensity, generates foreign currency income and improves the local economy by multiplier effect. Tourism labour market employs a wide range of employees from non-qualified to highqualified people. Tourism tertiary educators in Hungary continue their operation by national-level legislation, and accreditation and students who complete tourism courses (should) be capable of professional occupation. The post-Bologna system offered more opportunities in tourism and hospitality education; two distinguished courses were available on the educational market to educate hospitality or tourism experts. After 2006, by launching Bologna system, institutions are allowed to commence just one, Tourism and Catering bachelor programme. A questionnairebased survey was conducted among graduating bachelor students with tourism and catering major, tutors teaching tourism and catering students and actors of tourism market, who going to be the employers of tourism graduates. The main aim of the research was to explore the personal or organizational expectations of stakeholders for professional competence development as a result of tourism and catering bachelor-level education. The bust majority of students stated that their primary aim is to gain professional competencies in tourism and hospitality to be able to fulfil managerial positions or to continue their studies on master-level. Although generic competences as communication skills in foreign languages, social sensitivity, problem solving or creativity have salient influence on job performance, students did not believe that they would be essential. However, these factors were thought to be the most crucial by tutors and tourism service providers despite the fact that generic skill development is not in focus in tourism and catering bachelor-level education in Hungary. Not just the educational institutions but tourism companies providing work placement for students were considered to be an appropriate basis for competencies development that raised the question of monitoring and assessment. The findings can be profitable for all stakeholder group or policy decision makers in bachelor-level curriculum development. 

A turizmus és vendéglátás ágazat jelentős szerepet tölt be a nemzetgazdaságban magas munkaerő-intenzitása, külföldi valutabevételgeneráló képessége, s multiplikatív hatása révén, amellyel az egyes desztinációkban a helyi gazdaság teljesítményére is pozitív hatást fejt ki. A turisztikai munkaerőpiac széles körben alkalmaz munkaerőt a képzetlentől a magas képzettségi szinttel rendelkezőkig. A turisztikai felsőoktatás rendszere hazánkban nemzeti szinten szabályozott, s az akkreditáció okán a turisztikai felsőfokú oktatásban végzettek elismert szakmai végzettséggel kerülnek a munkaerőpiacra. A Bologna-rendszer bevezetése előtt két főiskolai szintű turisztikai képzés indítására volt az intézményeknek lehetőségük, az Idegenforgalom-szálloda és Vendéglátó és szálloda szakokat 2006-ban váltották az egybevont Turizmus-Vendéglátás alapképzések. Jelen cikk egy kérdőíves kutatás eredményeit kívánja bemutatni, amelyet a Turizmus-Vendéglátás alapszak képzési sajátosságainak érintettjeinek - végzős Turizmus-Vendéglátás szakos hallgatók, a szak oktatói illetve turisztikai szakemberek, akik a végzősök leendő munkáltatói - véleményét vizsgálta. A kutatás fő célja az érintettek személyes és szervezeti elvárásait a turizmusvendéglátás területén folyó alapképzés során fejlesztendő kompetenciákra vonatkozóan. A hallgatók többségének véleménye azt tükrözi, hogy a képzéstől elsősorban olyan kompetenciák fejlesztését várják, amelyek képessé teszik őket menedzseri pozíciók betöltésére vagy mesterszintű képzésben való továbbtanulásra. Habár olyan generikus kompetenciák, mint a kommunikáció idegen nyelven, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség vagy kreativitás, jelentős mértékben befolyásolják a turisztikai munkavégzés során nyújtott teljesítményt, a hallgatók nem vélték különösen fontosnak. A fent említett kompetenciákat mind az oktatók, mind a turisztikai szakemberek elengedhetetlennek értékelték, noha eme kompetenciák fejlesztése nincs a bachelor szintű turisztikai oktatás fókuszában Magyarországon. Nem csak a turisztikai képző  intézmények, hanem a turisztikai vállalkozások is szakmai gyakorlati lehetőséget nyújtanak a hallgatók számára, a hallgatók mindkét helyszínt fontosnak vélték a kompetenciafejlesztés szempontjából. A kapott eredmények mindhárom érintetti kör számára hasznosak lehetnek, illetve segíthetnek a képzési program felelőseinek illetve az intézményi döntéshozóknak a szak fejlesztésében.