A sorozat negyedik kötete egy 2002-ben "A népművészet mestere" címmel kitüntetett palócföldi mesemondó teljes szövegfolklór-repertoárját adja közre. A sok tekintetben különleges, archaikus szövegek nem csupán egy személy, illetve egy adott település (Herencsény), hanem az egész tájegység tudását képviselik. A nemzetközi folklorisztikában a magyar népmesekutatás mutatta fel a legtöbb olyan egyéniséget, akinek meséi, mondái néprajzi kötetekben is napvilágot láttak. E hagyományba illeszkedik Magyar Zoltán gyűjteménye. A kötet adatközlője a legutolsó tradicionális mesemondók egyike. A szövegek többsége műfajilag mese, amelyek között a legendamesék és tréfás elbeszélések aránya a legnagyobb.