Kötelező átvételi rendszerben benyújtott naperőmű létesítési igények, megvalósulásának hatása a magyarországi településállomány villamosenergia-ellátására

Abstract

Magyarországon 2017-től átalakult a megújulóenergia-termelés támogatási rendszere. A megújuló energiaforrásból és hulladékból előállított villamosenergia-termelésének ösztönzésére a törvényalkotó, korábban a Kötelező Átvételi Rendszert (KÁT) hozta létre. A Kötelező Átvételi Rendszert, 2017. január 1-től a Megújuló támogatási rendszer (Metár) váltotta fel. A Metár hatályba lépése előtt már ismert volt, hogy a KÁT rendszerben működött 25 éves támogatott átvételi időszak, a Metárban már csak 13 év lesz, így 2016-ban valóságos roham indult meg a KÁT engedélyekért, hogy még a kedvezőbb feltételek mellett köthessenek szerződést a beruházók. A MEKH ekkor rekord mennyiségű, nagyjából 2000 engedélyt adott ki 500 kW és az alatti naperőművek építéséhez. Ez több mint 1000 MW összteljesítmény. Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy a KÁT engedélyekkel rendelkező naperőművek, megvalósulásuk esetén hogyan befolyásolnák a magyar településállomány önellátottsági szintjét a villamosenergia-ellátásban. A továbbiakban ezen erőmű kategóriába tartozó, már meglévő és az engedélyek alapján a jövőben megépülő, erőművek hatását vizsgáljuk a települési villamosenergia-önellátásban.