Szakdolgozatom témájául egy sokat vitatott kérdéskört választottam, mely megkerülhetetlen, ha fiatalokról, egyetemistákról szeretnénk gondolkodni. Ha a szabad idő eltöltéséből indulunk ki, és a fiatalok kedvelt helyeit kell megjelölni, akkor - és ezt világszerte kutatások bizonyítják - leginkább az olyan helyek dominálnak, ahol valamiféle kereskedelmi tevékenység zajlik. A plázák azok a helyszínek, ahol a fogyasztói vágyainkat maximálisan ki tudjuk elégíteni és teret ad kikapcsolódási lehetőségeknek, azonban azoknak is kiváló lehetőséget nyújt, akik látványosan nem csinálnak semmit. Dolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy van-e fogyasztási és plázalátogatási szempontból különbség a Debreceni Egyetem közgazdász illetve bölcsészkar hallgatói között. Modern társadalmunkra nagymértékben jellemző a fogyasztói társadalom jelzője, amely hirdetéseivel, reklámjaival szinte kivédhetetlen vásárlása ösztönöznek. Ezért is képezte szakdolgozatom egy részét ezek mélyebb vizsgálata illetve az ezzel szoros összefüggésben álló divattermékek szimbolikus fogyasztása. Kutatásom tíz interjúból állt, melyet öt közgazdász és öt bölcsészhallgatóval készítettem. Plázalátogatási szokásokat illetően nem találtam éles különbségeket a közgazdász illetve a bölcsészkar hallgatói között, hiszen ugyanazokat a helyeket látogatják plázán belül, hasonlóképpen töltik el szabadidejüket, és a plázalátogatás célja is egyforma.