Anton Pavlovics Csehov (1860-1904) tanult foglalkozása szerint orvos volt. Tanulhatatlan és utánozhatatlan művészetében is az orvos tekintetével pásztázta az őt körülvevő világot - a korabeli Oroszországot, az embereket. Bajokat és szenvedéseket állapított meg, mint az orvos a beteg diagnózisát. Aztán széttárta a karját: a gyógyírt, a megoldást nem tudta. Nem az a művész volt, aki az élet kérdéseire kutatta a választ, hanem az, aki föltárta a problémákat. Az emberi létben és a konkrét orosz viszonyokon egyaránt. Tette mindezt olyan magas művészi szinten - novellában és drámában -, hogy már kortársai is elismerték kivételes tehetségét.