Dolgozatomban egy településfejlesztési koncepció megalapozásának elkészítésére vállalkoztam, melyet egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő kis településen végeztem. A település méretéből, természeti adottságaiból adódóan inkább sorolható a „hátrányos helyzetű”, mint a „fejlett” települések közé. A diplomadolgozatom szakirodalmi részében a terület- és településfejlesztés fogalmát, célját boncolgattam, majd a terület-, a település-, és a vidékfejlesztés között lévő kapcsolatot vizsgáltam. A dolgozat végén pedig a fejlesztési koncepció készítésének fontosságával foglalkoztam. A településfejlesztési koncepció készítésének legfontosabb szakaszát, a helyzetelemzés lépéseit fogalmaztam meg az anyag és módszer fejezetben. A választott település vizsgálatán belül bemutattam az ökológiai (természeti) sajátosságait, kitértem a társadalmi-, és gazdasági jellemzőire, majd elkészítettem egy SWOT-analízist, melyek részletes elemzése rávilágíthat, milyen irányba kellene folytatni a település fejlesztését. A primer kutatásom eredményeit három nagyobb csoportra bontottam, mint például demográfiai adatok (életkor, nem, iskolázottság), a település fejlesztésére vonatkozó kérdések (munkalehetőség, lakóhely, stb.) és a jövőbeni elképzeléseik (hogyan látják helyzetüket). Az eredmény saját kutatáson alapul, a felmérést kérdőíves válaszok, valamint a település polgármesterével készített mélyinterjú segítségével végeztem. A kérdőíves felmérésbe a falu lakosságának valamivel több, mint egynegyedét vontam be. A kérdések összeállításánál fő szempont a dolgozat témája volt és elsősorban arra voltam figyelemmel, hogy azok könnyen értelmezhetők legyenek, a megjelölhető válaszok pedig egyértelműek. A kutatás legfontosabb eredménye számomra, hogy az itt élő lakosoknak fontos a település fennmaradása, nagyobb részének a fennálló nehézségek ellenére sincs szándéka elhagyni a települést, ennek viszont elengedhetetlen feltétele a település társadalmának fiatalítása. Dolgozatom végén a település olyan irányú fejlesztésére tettem javaslatokat, amelyek a közösség legnagyobb részét érintik, amit legtöbben szeretnének, ha megoldódna, itt azonban figyelemmel kellett lennem arra, hogy olyan javaslatokat fogalmazzak meg, melyek megvalósítása nem haladja meg túlzott mértékben a település képességét, és a község lakosai is szívesen közreműködnek a megvalósításban. Fontosnak tartom tudatosítani az egyén felelősségét, ezért a lehető legszélesebb kört kell bevonni a településfejlesztésbe. Úgy gondolom, ahhoz, hogy az itt élők számára egy még jobban „élhető” vidéki társadalom kialakításra kerülhessen, mindenképp összefogásra van szükség az önkormányzat és a lakosság részéről egyaránt.