A magántulajdon korlátozásának jogalapja az Európai Unió oroszellenes szankciós rendszerében: jogi elemzés és alapjogi összefüggések

Abstract

A szakdolgozat az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankciós rendszerében alkalmazott vagyonbefagyasztás jogi alapjait és alapjogi összefüggéseit vizsgálja, különös tekintettel a tulajdonhoz való jog korlátozására. A dolgozat bemutatja az uniós szankciók jogforrási hátterét, intézményi kereteit és többdimenziós (politikai, gazdasági és jogi) jellegét. Különösen a tulajdonhoz való jog védelmére az Európai Unió Alapjogi Chartája és az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján, valamint az arányosság elvének szerepére. A szakdolgozat részletesen elemzi a vagyonbefagyasztás jogi természetét, elhatárolását más vagyonelvonási formáktól, valamint annak tényleges gazdasági hatásait. Vizsgálja továbbá az Európai Unió Bíróságának releváns esetjogát, különösen az alapjogi kontroll, a bizonyítás és a jogorvoslat kérdéseit. Arra a következtetésre jutottam, hogy bár a vagyonbefagyasztás megfelelő uniós jogalappal rendelkezik és formálisan nem minősül tulajdonelvonásnak, gyakorlati hatásai jelentős alapjogi korlátozást eredményeznek. Ennek alapján kritikai értékelést ad az intézkedések arányosságáról és az eljárási garanciák érvényesüléséről, rámutatva a rendszer vitatható pontjaira.