Napjainkban az egészség, az egészséges életmód mindinkább előtérbe kerül az élet minden területén. Az egyénektől a családokon, iskolákon, munkahelyeken és egyéb közösségeken át Magyarország Kormányáig egyre többet foglakozunk ezekkel a kérdésekkel. Az Európai Unió, az Egészségügyi Világszervezet is nagy hangsúlyt ad ennek a témának. Az egészséges életmódra való nevelés már elkezdődik kisgyermekkortól. Az iskolások órarendjébe is beépültek a testmozgást preferáló tanítási órák. Így pl. a tánc, vagy a testnevelés. A vállalatok egyre többet fordítanak a munkavállalók egészségének a megőrzésére, a munkahelyek komfortosabbá, biztonságosabbá tételére. Különböző programokat működtetnek a munkavállalók egészségének megőrzése érdekében. A kormányzat is több lehetőséget biztosít az egészséges életmód megvalósítására, segítésére. Ilyenek a sportlétesítmények fejlesztései, a pihenőkártyákon keresztüli kedvezményes rekreációs és szabadidős tevékenységek segítése is. Az utóbbi néhány évben, - részben politikai igényre - előtérbe került a tágabb értelemben vett „jól-lét” kérdése is. Sajnos az egészséges életmódra való törekvés gondolata vagy lehetősége még az élet sok területére nem jutott el, az egyéntől a társadalom nagyabb csoportjaiig. Ugyanígy a vállalatok nagy része is nehezen tudja kigazdálkodni a megfelelő egészségmegőrző programok fedezetét, részben a gazdasági világválság következményeként. Kevés vállalat teheti meg, hogy pl. béren kívüli juttatásként pihenőkártyát biztosítson megfelelő keretösszeggel. Azon kevés vállalat, amelyik a jelenlegi válságos időszak nehézségei ellenére tud biztosítani megfelelő rekreációs programot munkavállalói részére, nem biztos, hogy azt hatékonyan tudja működtetni. Több estben nem elegendő a vállalat megfelelő hozzáállása, csak a költségek egy részét tudja biztosítani. Így a munkavállalónak is, saját egészségének megőrzése érdekében hozzá kell járulnia a költségekhez. Ez bizony sok esetben nehézséget okozhat a munkavállalóknak, így vélhetően nem tudnak részt venni a programokon. A diplomadolgozat egyik célja, hogy megpróbáljon rávilágítani a munkahelyek egészségmegőrző programjainak az eredményességére. Másik lényeges témaköre, hogy az egészségügyileg alkalmatlanná vált munkavállalók továbbfoglalkoztatása hogyan oldható meg. Ezt egy köztulajdonban álló vállalaton keresztül mutatom be. Így egyfajta képet kapunk a társadalmi, vállalati felelősségvállalásról, a munkavállalókkal való törődésről. Az általam választott cég, melyről a dolgozatom készül, a MÁV Zrt. Választásom több ok miatt is esett erre a vállalatra: • Az egyik legfontosabb szempont az, hogy a MÁV köztulajdonban áll, és vállalatcsoport szinten kb. 36.000 munkavállalót foglakoztat, melyből kb. 16.000 fő a MÁV Zrt-nél dolgozik. Említettem társadalmi felelősségvállalás (CSR) fogalmát. Bizony sokan nem tudják, mit is jelent ez a hétköznapokban, a társadalmunkban. Véleményem szerint a köztulajdonban álló vállalatoknak, így a MÁV Zrt.-nek is példát kell mutatniuk a társadalmi felelősségvállalás terén, meg kell mutatniuk a hétköznapokban, hogy mit takar ez a fogalom. A dolgozat egyik célja, hogy a kiválasztott vállalatnál rámutasson a társadalmi felelősségvállalás körén belül arra, hogy a szervezet mit tesz a munkavállalók egészégének a megőrzéséért, fejlesztéséért. • A következő szempont az volt a választásnál, hogy rendkívül összetett a MÁV Zrt. munkavállalói körének a képzettsége, szociális háttere, jövedelmi viszonya, családi háttere. Az sem mellékes, hogy vasutasokat az ország szinte minden településén lehet találni, vagyis egy országot lefedő vállalatról van szó. Így az egész társadalom egyik meghatározó közössége. • A MÁV Zrt. munkakörei közül nagyon sok magas egészségügyi kockázattal jár. Sok a szabadtérben, vagy stresszes környezetben végzett munka. Jellemzően a munkarendek folytonos kialakításúak, mivel a vonatok éjjel, hétvégén és ünnepnapokon is közlekednek. Az éjszakai munkavégzésnek külön egészségkárosító hatásai lehetnek. Mindezeket figyelembe véve fontos a munkavállalók egészségének, munkaképes állapotának megtartása. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a szakmai egészségügyi alkalmassági feltételek szigorúak. Ha ezeknek nem felel meg a munkavállaló, a munkáját is elvesztheti. • A MÁV Zrt.-nél sok speciális ismeretet és nagy gyakorlatot igénylő munkakör van. Ezeket a munkaköröket betöltő munkavállalókat betegség estén nehéz pótolni, így a vállalatnak érdeke, hogy az egészségmegőrzésre nagy figyelmet fordítson. • A MÁV Zrt. több alkalommal megkapta „A megújuló emberért” díjat. Ennek alapján feltételezhető, hogy a vállaltnál jól működik a munkavállalók részére a rekreációs program. Ehhez azonban az is hozzátartozik, hogy a régi „nagy MÁV” sok sportlétesítményt, sport és szabadidős – pl. természetjáró – egyesületet működtetett, melyek kiváló lehetőségeket biztosítottak az egészséges szabadidős tevékenységekhez. Ezek a lehetőségek sajnos napjainkra már csak nyomokban lelhetők fel. • A MÁV Zrt.-nél vannak választható béren kívüli juttatások (VBKJ) is. Ezek bruttó összege 2015-ben és 2016-ban ~400.000 Ft. Ebből a keretből a munkavállalók fordíthatnak saját egészségük megőrzésére is. A fenti szempontokat figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a dolgozatnak napjainkban aktualitása van, és a kiválasztott vállalaton keresztül átfogó képet kaphatunk a társadalom egy nagyobb csoportjáról, közösségéről, annak egészségének, munkaképes állapotának megőrzési szokásiról. Ez egyben a diplomadolgozat célja is. A téma feldolgozásához szükséges az érintett szakirodalmakat, korábbi kutatások eredményeit vizsgálni. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy más gazdálkodó szervezetek hogyan törődnek munkavállalóik egészségével, ezért ezekből a vállalatokból is szükséges felkutatni, és elemezni kell a módszereiket. A témában érintett három meghatározó személlyel készítek interjút, melyek kiterjednek az egészségmegőrzés témakörére, a VBKJ rendszer céljára és a hosszú távú foglakoztatás lehetőségeire. A kutatás része egy kérdőíves felmérés is, melyet a MÁV Zrt. munkavállalóinak a körében végzek el. A kérdőív témája megegyezik az interjúkéval.