Az elmúlt évtizedekben a Közös Agrárpolitika szabályozási rendszere jelentős változáson és megújuláson ment keresztül, miközben napjainkra az Unió egyik legfontosabb szakpolitikájává nőtte ki magát. Az ágazat fontosságát nemcsak a meghatározó gazdasági szerepe bizonyítja, hanem az is, hogy kiemelt jelentőséggel bír a környezet- és klímavédelem terén, valamint nagy hatást gyakorol a versenypolitikára is. Ezért minden tagország és uniós polgár érdeke, hogy a Közös Agrárpolitika, amely az uniós költségvetés jelentős részét teszi ki, minél hatékonyabban hasznosuljon. Ennek érdekében nélkülözhetetlen a vonatkozó jogi keretek folyamatos korszerűsítése és fejlesztése.

Magyarország mezőgazdasága az EU mezőgazdasági kibocsátásának és hozzáadott értékének stabil, 2%-os részét adja, miközben az ország területének közel kétharmada mezőgazdasági művelés alatt áll. Ezért Magyarország számára is alapvető nemzetgazdasági érdek a szektor lehetőségeinek hatékony kihasználása. A dolgozat alapjául szolgáló kutatás célja az volt, hogy pénzügyi jogi szempontból elemezze az uniós és hazai agrárpolitikát, különös figyelmet fordítva az EU költségvetésére, a Közös Agrárpolitika szabályozására, valamint az agrárium aktuális problémáira. A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a jelenlegi agrárpolitika és az azzal összefüggő pénzügyi szabályozás nem tudja megfelelően kezelni a tagállamok eltérő igényeit és sajátosságait. A dolgozat jogelemző és jogösszehasonlító módszertan segítségével igyekszik, olyan megoldási javaslatokat kidolgozni, amelyek elősegíthetik egy rugalmasabb, a nemzeti és regionális érdekeket jobban figyelembe vevő agrárpolitika kialakítását. Álláspontom szerint a Közös Agrárpolitika részleges renacionalizálása alkalmas megközelítés lehet egy olyan szabályozás megvalósítására, amely érzékenyebben reagál a helyi szükségletekre és prioritásokra.