Magyarországon az 1990-es években kezdődő privatizáció hatására az állami kézben levő sütőipari létesítmények gazdasági társaságokhoz kerültek, valamint új létesítmények is alakultak. Mindemellett hatalmas mennyiségű külföldi tőke kezdett el beáramlani az országba, amely magával hozta a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokat is. A 2000-es éveket követően csökkeni illetve stagnálni kezdett a sütőiparban tevékenykedő vállalatok száma. Ma számos tényező veszélyezteti a sütőipar helyzetét az országban: a munkaerőhiány, az ágazat alacsony nyereségtartalma, a külföldi (legfőképpen albán) pékségek betelepülése, a fejlesztések hiánya, a multinacionális vállalatok agresszív értékesítési politikája, a koronavírus okozta gazdasági válság illetve az orosz-ukrán háború okozta energia és alapanyag áremelkedések. A naprakész szakirodalmak szerint a Magyarországon működő sütőipari vállalatok fele meg fog szűnni ezen okok miatt két éven belül. A dolgozatom egyik kitűzött célja az, hogy a kutatásom során megállapítsam a sütőipar nehéz helyzetbe kerülésének pontos okait, illetve milyen következményeket fog ez a tendencia maga után vonni. Továbbá célom, hogy az egyetemi tanulmányaim során használt csődelőrejelzési modellek segítségével megvizsgáljam, egyrészt a vállalat, másrészt az iparág esetében, hogy az eddigi működést megelőzően előre jelezték volna-e a modellek a csőd felé vezető utat.