Az iskola alapvető feladata, hogy a gyerekeket felkészítse a ,,nagybetűs” életre. Ez alapján nagyon fontos szintérré válik az oktatás, elsődleges, hogy a tanulók maguk és társadalom számára is hasznosítható tudással, illetve értékekkel hagyják el az iskola kapuját. Manapság viszont kihívást jelent ezen intézmények számára a folyamatosan és gyorsan változó világgal való lépéstartás, elsősorban a gyors digitalizáció jelent nehézséget. Különösen fontossá vált az IKT eszközök hatékony iskolai integrálása, melynek során számos technikai, személyi és tartalmi feltételnek kell érvényesülnie. Kutatásomban arra kerestem a választ, hogy a tanítás digitális munkarendben történő folytatása -a vírus által kialakult helyzet miatt- hogyan érintette a pedagógusok IKT használatát és hogyan hatott a fenti feltételcsoportokra. Feltételezésem szerint a járványhelyzet következtében megnövekedett a digitális eszközök és tananyagok iskolai használata, ami egyaránt megmutatkozik a különböző munkafolyamatokban és a tanórán felhasznált tanulói munkaformákban is. Debrecenben és térségében lévő általános iskolákban kérdőíves felmérést készítettem, amelyben hat iskola pedagógusgárdája vett részt. A minta részletes megismerése céljából elsőként az általános jellemzőkre és a munkakörök megjelölésére kértem a válaszadókat. A második részben a járvány előtti időszak jellemzőit kívántam felmérni, ezért rákérdeztem az intézmények infrastruktúrájára, illetve az egyén által alkalmazott eszközök és platformok tanórai és egyéb munkahelyi tevékenységekben használatos körére, rendszerességére. A harmadik részben is ugyanezek a kérdések kerültek elő csak itt már a digitális oktatást követő időszakra vonatkozóan. Végül véleményük kifejtésére kértem a válaszadókat az IKT hasznosságával kapcsolatban. A két időszak összehasonlítása során feltételezéseim egy része teljesült, hiszen látszik a növekedés, de nem minden munkafolyamatban és munkaformában mutatkozik meg. Vannak olyan területek ahol stagnált vagy éppen csökkent az IKT használat.