A perfekcionizmus, azaz tökéletességre törekvés azt foglalja magába, hogy az egyén magas elvárásokat állít fel magával szemben és álladóan csúcsteljesítményre törekszik, ám ezzel egyidőben sokat aggodalmaskodik saját teljesítményét illetően (Frost és mtsai, 1990). Az évek során rengeteget változott ennek a személyiségdiszpozíciónak a megítélése, a kezdeti negatív elképzelés irányából egy sokkal összetettebb, többdimenziós felfogás felé. Ma már megkülönböztethetünk egészséges és neurotikus perfekcionizmus jellemzőket, melyek személyről személyre különböző mértékben fejeződnek ki. A tökéletes teljesítmény üldözése a sport alapja, így nem meglepő, hogy a testmozgás a perfekcionizmus egyik gyakori megjelenési területeként jellemezhető, ám még mindig nem teljesen feltárt a téma és annak egyéb kutatási összefüggései. Éppen ezért szakdolgozati kutatásom során a Sport Multidimenzionális Perfekcionizmus Kérdőív (S-MPS2) magyar nyelvű adaptálása mellett a sportolói perfekcionizmus vizsgálatára fókuszáltam. Az S-MPS2 adaptációs folyamata során magyar sportolói mintán megőrződött a kérdőív eredeti szerkezete, illetve a hipotézisek vizsgálata során bizonyos sportolási jellemzők magasabb perfekcionizmussal mutattak együtt járást. Ezek alapján jelen vizsgálat megfelelő kiindulási alapként szolgálhat a Sport Multidimenzionális Perfekcionizmus Kérdőív magyar sportolói populáción történő validálásához, emellett pedig hozzáadhat a jelenleg meglévő sportolói perfekcionizmusra vonatkozó kutatások eredményeihez.