Az istenes költészet lehetőségei a kortárs magyar lírában

Abstract

A versekben megjelenő Én és transzcendens Másik viszonyát vizsgálja a dolgozat, illetve, hogy milyen istenkép jön létre egyes retorikai, poétikai alakzatok alkalmazása során. Emellett azt, hogy a Biblia szövegének újraértelmezése lehet-e kiindulópontja a versbeli beszélő helyzetének, identitásának meghatározásában. A kiválasztott versek egyrészt az istenes költészet tradíciójának tekinthető szövegek (Balassi Bálint, Ady Endre, Babits Mihály, Dsida Jenő, József Attila és Pilinszky János néhány verse), másrészt kortárs szerzők szövegei. Szintén megfigyelési szempont, hogy a kortárs versek kapcsolódnak-e a tradíció által felvetett kérdéskörökhöz.