Talajművelési rendszerek gyomszabályozásának összehasonlító vizsgálata kukorica (Zea mays L.) kultúrában

Abstract

Kísérletünk célja az volt, hogy górcső alá vegyük a különböző művelési módok és herbicid programok gyomosodásra gyakorolt hatását kukorica kultúrában. A művelési módok a művelés nélküli direktvetés, és a szántásra alapozott hagyományos talajművelés volt. A kísérletet Egyek területén állítottuk be. A kísérlet során kisparcellákat alakítottunk ki a területen (3x5 méter/db). Mindkét művelési módban háromféle gyomirtási technológiát teszteltünk (preemeregens, posztemergens, pre+posztemergens), mindkét művelési módban 4 ismétlésben. A kontroll, és mechanikailag gyommentesen tisztán tartott parcellákat három ismétlésben állítottuk be, mindkét művelési mód esetén. Ezáltal együttesen 36 parcellát nyertünk a mintegy 540 m2 területen. A kísérlet során vizsgáltuk a pre és posztemergens kezelések hatását egy-egy készítmény bevonásával. A preemergens készítmény a Wing-P, a posztemergens készítmény a Laudis volt. A két készítményt kombinálva és külön kijuttatva is alkalmaztuk. A tenyészidő folyamán három alkalommal végeztünk gyomfelvételezést. A kísérlet végén pedig megmértük az egyes parcellákon termett kukorica terméseredményét. Vizsgálatunk során feljegyeztük a parcellák gyomborítottságát, valamint a parcellákon megjelenő gyomfajok arányát. Eredményeinket a gyomfelvételezések időpontjaihoz igazítva kronológiai sorban egymás mellé helyezve közöltük. A kapott eredmények alapján a következő megállapításokra jutottunk: A szántásos technológiában optimális talaj előkészítés és vetéstechnika esetén adott évjáratban elhagyható a posztemergens védekezés. A művelés nélküli direktvetés esetén a posztemergens kezelés viszont nem hagyható el. Ugyanakkor tanácsos lehet preemergens kezeléssel kiegészítve törekedni a gyomok visszaszorítására mindkét művelési módban. A legjobb eredményt a gyomosodás és terméseredmény vonatkozásában a szántással előkészített pre+posztemergens kezelésben részesített kukorica parcellák nyújtották. A direktvetéses területek egy kivétellel, ami a kései posztemergens kezelés volt, mind a gyomosodás, mind pedig a terméseredmény tekintetében alulmaradtak. Ennek okai elsősorban a nem megfelelő vetéstechnikában és az ezzel párosuló szélsőséges időjárásban keresendők.