Both international and domestic research on passive sport consumption focuses on the motivations of fans. However in Hungary, unlike the examples of North America and Western Europe, we have to look for answers to the question of why people do not go to football matches. In order to find an answer to this question, we conducted an online survey with a number of items of 347 people. For the latter a scale measuring absence from sport consumption was used and the reliability of the scales was tested by Cronbach's alpha calculation. After our principal component analysis, we developed 5 internal and 5 external factors, on which we conduct hypothesis test along demographic and sports consumption variables. Based on our results, we have established that, contrary to public opinion, the low number of spectators in Hungarian football matches is not only and primarily due to unsucces and the low quality of matches. Our respondents are mostly kept away from stadiums by football-related government measures, as well as by preferring to participate in other recreational program opportunities.

A passzív sportfogyasztással kapcsolatos kutatások mind nemzetközi, mind hazai szinten rendre a szurkolók motivációira fókuszálnak. Ugyanakkor Magyarországon az észak-amerikai és nyugat-európai példáktól eltérően arra a kérdésre kell válaszokat keressünk, hogy az emberek miért nem járnak labdarúgó-mérkőzésekre. Annak érdekében, hogy választ találjunk erre a kérdésre online kérdőíves vizsgálatot végeztünk, melynek elemszáma 347 fő. A mérkőzésektől távolmaradók elemzésére sportfogyasztástól való tartózkodási skálát alkalmaztunk, mely skála megbízhatóságát Cronbach-alfa érték számítással ellenőriztük. A főkomponens-elemzésünk után 5 belső és 5 külső tartózkodási faktor alakítottunk ki, amelyeken egyrészt demográfiai, másrészt sportfogyasztással kapcsolatos változók mentén hipotésvizsgálatokat végeztünk. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a közvélekedéssel ellentétben a magyar futballmérkőzések alacsony nézőszámáért nem kizárólag és elsősorban a sikertelenség és a mérkőzések alacsony színvonala a felelős. Válaszadóinkat leginkább a labdarúgáshoz kapcsolódó állami intézkedések tartják távol a stadionoktól, továbbá az, hogy szívesebben vesznek részt más szabadidős programlehetőségeken.