A dolgozat az ESG (Environmental, Social, Governance – Környezeti, Társadalmi, Irányítási) fenntarthatósági keretrendszer kialakulásával, definíciójával és szabályozásával foglalkozik. A központi kérdés az, hogy milyen tényezők vezettek az ESG szemlélet kialakulásához, és hogyan formálódott a kapcsolódó szabályozási környezet Magyarországon és az Európai Unióban. A dolgozat bemutatja az ESG történeti fejlődését, a fogalom kialakulásának főbb mérföldköveit és három alappillérét, amelyek meghatározzák a vállalatok fenntarthatósági követelményeit: a környezeti, társadalmi és irányítási dimenziókat. Elemzi, hogyan járulhat hozzá az ESG rendszer a vállalatok hosszú távú gazdasági sikeréhez és társadalmi felelősségvállalásához. Kiemelten foglalkozik az ESG európai uniós szabályozásával – például a Zöld Megállapodás és a Taxonómia-rendelet hatásaival –, valamint a magyar szabályozási rendszerrel, amely az ESG törvényen keresztül 2024-től jelentős fenntarthatósági jelentéstételi és átvilágítási kötelezettségeket vezet be a vállalkozások számára. A dolgozat célja az ESG rendszer mélyebb megértésének elősegítése, valamint annak bemutatása, hogy az ESG értékelési keret miként támogatja a fenntarthatósági célú vállalati működést és a jogszabályi megfelelést.