A túzok (Otis tarda) állományváltozásának és területhasználatának vizsgálata a Hevesi-síkon

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorZsigrai, György
dc.contributor.advisorTóth, László
dc.contributor.authorMarinkó, Anna Mária
dc.contributor.departmentDE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2012-04-23T08:14:48Z
dc.date.available2012-04-23T08:14:48Z
dc.date.created2012
dc.date.issued2012-04-23T08:14:48Z
dc.description.abstractA túzok (Otis tarda), globálisan veszélyeztetett faj. Hazánkban 1400-1500 példány él, a Dél- Hevesi régióban pedig 15-18 túzok található. Egy ilyen kis létszámú állomány esetében különösen fontos megtalálni a legmegfelelőbb védelmi stratégiát. A túzokok ragaszkodnak tradicionális élőhelyeikhez, különösen igaz ez a dürgő, fészkelő, és telelőhelyekre. Munkámban a következőket vizsgálom: hogyan változott a túzokok létszáma országosan, a Hevesi-síkon és a Borsodi- Mezőségben. (A Borsodi- Mezőség állományát a terület közvetlen közelsége, és a feltételezett migráció miatt vettem figyelembe, de más tényezőket nem vizsgálok rajta.) A Hevesi-síkon 1993-2010 közötti időszakban gyűjtött megfigyelési adatokat alapul véve, hogy alakult a kakasok és tyúkok létszáma, ezzel kapcsolatosan az ivararány? A megfigyelt szaporulat mennyisége összefüggésben van-e a létszámváltozással? A különböző élettevékenységek (dürgés, költés, telelés) során használt területek mennyire állandóak, hol helyezkednek el a területen? Az egyedszám csökkenésével történt-e változás a kedvelt területek elhelyezkedésében és kiterjedésében? A létszámadatokat szakirodalomból, illetve szinkron adatlapokról gyűjtöttem. A megfigyelési adatok a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet adatbázisából származnak. 1993-2010 közötti időszakban 1849 db megfigyelési adat gyűlt össze, amely 7064 egyed megfigyelése összesen. Az eredmények azt mutatták, hogy az évek során a két tájegység túzokállománya stagnált, majd folyamatos csökkenést mutatott. A Hevesi-síkon megnéztem az ivararány alakulását. Jelen vizsgálatban, ennél a kis állománynál, ezt nem találtam kifejező mutatónak. Érdekes módon a kikelt szaporulat mennyisége az évek során nem változik, 1-2 jónak mondható év van. Térinformatikai módszerekkel térképen ábrázoltuk a különböző élettevékenységek során leggyakrabban használt területeket. A vizsgálat során meghatároztuk ezeknek a területeknek az évenkénti változását is. Azt tapasztaltam, hogy ezek a területek tartósak, és az egyedszám csökkenésével sem változtak jelentősen. A dürgő és telelőhelyek jól lehatárolható helyeken vannak, a költésre használt területek azonban egyenletesen lefedik a vizsgálati területet.hu_HU
dc.description.courseTermészetvédelmi mérnökihu_HU
dc.description.degreeMschu_HU
dc.format.extent47hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/127893
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjecttúzokhu_HU
dc.subjecttradicionális területhasználathu_HU
dc.subjectállományváltozáshu_HU
dc.subjectHevesi-síkhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Biológiai tudományok::Természetvédelemhu_HU
dc.titleA túzok (Otis tarda) állományváltozásának és területhasználatának vizsgálata a Hevesi-síkonhu_HU
dc.title.translatedInvestigations of the number changes and the habitat use of the great bustard (Otis tarda) in the Heves-plainshu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)