A képalkotó diagnosztika fejlődése 1895-ben kezdődött a röntgensugárzás felfedezésével. A korai évtizedekben az analóg filmes technika volt a vizsgálatok rögzítésének és archiválásának az egyetlen módja, majd fokozatosan megtörtént az átállás a digitális rendszerekre. A folyamat egyik fontos szakasza a DICOM szabvány kialakulása, amely egységes formátumban tárolja a képeket és a hozzájuk tartozó metaadatokat. A szabvány biztosítja a képalkotó berendezések és szoftverek közötti interoperabilitást, és lehetővé teszi, hogy különböző rendszerek akadály nélkül működjenek együtt. Bemutatjuk, hogy miként történt az egészségügyi informatikai rendszerek kialakulása és fejlődése, hogy megértsük, milyen igény vezetett a DICOM szabvány létrejöttéhez. Ismertetjük a DICOM szabvány működését, különös tekintettel az adatok egységes kezelésére, valamint, hogy milyen szerepet tölt be az egészségügyi informatika hierarchiájában. Célul tűztük ki az automatizált DICOM képek letöltésének szoftveres megoldását a study azonosító alapján, majd a letöltött és megfelelően formázott adatokból (BIDS-szabvány) egy gyakorlati példán keresztül mesterséges intelligencia alapú májszegmentáció bemutatását szuperszámítógépes környezetben. A bemutatott automatizált feldolgozó pipeline egy végponttól végpontig terjedő rendszer, amely a képalkotó adatok begyűjtésétől, a standardizáláson át, a nagy teljesítményű számításokig (HPC) kezeli az információt. Ez a rendszer hidat képez a klinikai adatok és a tudományos kutatás között.