A spektrális CT képalkotás egy viszonylag új, innovatív technika, mely segítségével a különféle anyagok szöveteken belüli elhelyezkedése objektív módon meghatározható. A módszer validálása érdekében azonban fontos különféle fantommérések segítségével vizsgálni az anyagmeghatározás pontosságát. Vizsgálatunk célja, hogy a vizsgálati protokollok közül a legoptimálisabb paraméterkészletet meghatározzuk, amellyel a legmegfelelőbben ki tudjuk mutatni az adott anyag jelenlétét.

A mérésekhez öt különböző töménységű oldatot használtunk, melyeket egy 128 szeletes spektrális CT készüléken vizsgáltunk háromféle csőáram és kétféle szűrőbeállítás mellett.

Az eredmények alapján a HU értékek szignifikáns növekedést mutattak a koncentrációval, azonban a vizsgált szelet elhelyezkedése és az oldatok egyenletessége befolyásolta a kapott adatokat. A csontszűrő alkalmazásával rekonstruált képek hozták a legmagasabb HU értékeket, és a legmegbízhatóbb eredményeket a kémcsövek felső szeleteiben kaptuk.

A különböző csőáramok eltérő mértékben befolyásolták a standard deviációt és a tendenciák egyértelműségét, ami alapján a fotonszám nem minden esetben korrelált a mérési megbízhatósággal. Az eredmények alapján úgy feltételezzük, hogy a legtöményebb oldatunk elkeveredése nem volt teljes, ami szintén torzíthatta a kapott adatokat.