Kutatási munkám során hisztidin és cisztein tartalmú tripeptidek (HCA, HCA-NH2, CHA, CHA-NH2) Ni(II)-komplexeit vizsgáltam, az AH peptid vizsgálatával kiegészítve. A kialakuló koordinációs módokat főleg a cisztein pozíciója határozza meg, míg a hisztidin stabilizáló hatású, illetve lehetőséget biztosít többmagvú komplexek kialakulására. Mind két tripeptid érzékeny az oxidációra a cisztein tartalom miatt. Ez a további kutatások szempontjából érdekes lehet. N-terminális cisztein esetén (CHA) az (NH2,S–) kötésmód annyira kiemelkedő stabilitású, hogy a hisztidin nem vesz részt a koordinációs folyamatokban ligandumfelesleg esetén. Ekvimoláris aránynál ugyanakkor imidazol- és kén-hidas polimer szerkezetek is kialakulhatnak. Ha a cisztein a második helyen van, akkor kisebb pH-n a hisztaminszerű (NH2,Nim) koordináció kedvezményezett. Magasabb pH-n azonban az első amidnitrogén Ni(II)-ionhoz történő koordinációja a tiolátcsoport koordinációjával együtt valósul meg mind két arány esetén.