A szakdolgozatomban az információtárolás alternatív megoldásait ismertettem molekuláris szinten szakirodalmak alapján. Két főbb típust mutattam be, amely egy nagy molekula által és több kisebb molekula által tárolt információn alapszik. Először a természetes és szintetikus polimerekkel való adattárolás lehetősége került bemutatásra. A természetes polimerek közül a legígéretesebb tároló a DNS, amely a négy bázist használja fel a bináris kódok tárolására, tartósabb és sokkal nagyobb sűrűséggel képes tárolni az információkat, mint a hagyományos tárolórendszerek. A szintetikus polimerek olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek elméletileg még alkalmasabbá teszi a polimereket adattárolásra. A továbbiakban az információtárolás kis molekulák összekeverésével történő lehetőségét mutattam be. Ennek során különböző kis molekulatömegű komponenseket alkalmaznak (pl. metabolitokat) információtárolásra. A molekulák összekeverését megfelelő készülékekkel oldják meg, a visszaolvasást pedig tömegspektrometriásan végzik. Kimutattam, hogy az információtárolás ezen módjának, a másik lehetséges megoldása, ha a kódolásra szánt molekulákat homolog sorok, illetve oligomerek reakciójából állítják elő.