A kézikönyv - hűen elnevezéséhez -, arra vállalkozik, hogy minden olyan információt egy helyen gyűjtsön össze a kétszintű érettségi rendszerről, amelynek ismerete a sikeres vizsgához elengedhetetlen. Jól tudjuk, a tantárgyi felkészülés mellett a továbbtanulás a vizsgarendszer és az eljárás ismeretén is múlik. Az új rendszerrel kapcsolatban pedig a legtöbb kérdés azokban merül fel, akik bőrükön érzik a változást: diákok, pedagógusok és szülők. A Felvételi Információs Szolgálat mindennapi munkája során szembesül a felmerülő kérdésekkel, és tapasztalatai alapján állította össze a rendszer kézikönyvét. Ki jár jobban, aki emelt- vagy, aki középszintű érettségit tesz? Hány felvételi pontot ér az érettségi százalékos eredménye? Milyen tantárgyakból érdemes előrehozott érettségit tenni? Hogyan tehetünk szert biztos pluszpontokra? Hogyan épülnek fel a feladatsorok? A nyelvvizsga utoljára 2005-ben váltja ki a nyelvi érettségit. Ha az egyetemekre az érettségi vizsga jelenti a bejutást (és nyelvvizsgával kiválthatjuk az érettségit), akkor ez azt jelenti, hogy nyelvvizsgával bejuthatunk idegen nyelvi szakra? Miért érdemes előrehozott nyelvi érettségit tenni? Hogyan épül fel a kétszintű nyelvi érettségi tesztsor? Miért érdemes az érettségi mellett más típusú nyelvvizsgát is tenni? Az új vizsgák megfelelnek az EU követelményrendszerének? Ezekre, és számtalan hasonló kérdésre ad választ a kiadvány. Az érettségi eljárás teljes körű ismertetésén kívül a részletes tantárgyi követelményeket is közli, melyből diák, szülő és pedagógus tájékozódhat a történelem, magyar nyelv- és irodalom, matematika, fizika, számítástechnika, és idegen nyelv tantárgyakról. A bevezető szaktárgyi analízisek a tankönyvszerzők tollából születtek: Gerőcs László (matematika), Honyek Gyula (fizika), Száray Miklós (történelem). A kiadványban oktatáskutatók és a szaktárca illetékesei is megszólalnak a felsőoktatás helyzetével, a külföldi továbbtanulással és az érettségi rendszerrel kapcsolatban.