Playgrounds have become an integral part of modern urban life, and their change in function have a significant impact on children and on the design of community spaces. The study examines the historical development of playgrounds, starting from the pedagogical reforms of the 19th century up to today's modern and thematic playgrounds. The research covers the social and pedagogical role of playgrounds, as well as their comparison with playgrounds. The historical overview shows that playgrounds were first created to ensure the free movement of children, and then, during the 20th century, they increasingly fulfilled a social and educational function. Modern playgrounds are not only playgrounds, but also arenas for social integration and community building. The examples of the Sziget-Kék and Máltai playgrounds in Debrecen clearly illustrate the new functions of the playgrounds: the former is a thematic park that also offers cultural experiences, while the latter provides social and community services. The study points out that while public playgrounds developed and acquired new functions, the playgrounds of institutional education changed less. Playgrounds of this type are still basically safe, but less inspiring spaces that cannot compete with the community-forming and developing effects of modern public playgrounds. The research concludes that the modernization of playgrounds poses new challenges for the institutional educational environment and necessitates a change of attitude and development of playgrounds.

A játszóterek a modern városi élet szerves részévé váltak, de fejlődésük és funkcióváltásuk jelentős hatással van a gyermeknevelésre és a közösségi terek kialakítására. A tanulmány a játszóterek történeti fejlődését vizsgálja, kezdve a 19. századi pedagógiai reformoktól egészen a mai korszerű és tematikus játszóterekig. A kutatás kitér a játszóterek társadalmi és pedagógiai szerepére, valamint a játszóudvarokkal való összehasonlításukra. A történeti áttekintésből kiderül, hogy a játszóterek először a gyermekek szabad mozgásának biztosítása érdekében jöttek létre, majd a 20. század folyamán egyre inkább közösségi és nevelési funkciót is betöltöttek. A modern játszóterek nem csupán játékterek, hanem a társadalmi integráció és a közösségépítés színterei is. A debreceni Sziget-Kék és Máltai játszóterek példái jól szemléltetik a játszóterek új funkcióit: az előbbi tematikus, kulturális élményeket is kínáló park, míg az utóbbi szociális és közösségi szolgáltatásokat nyújt. A tanulmány rámutat arra, hogy miközben a közterületi játszóterek fejlődtek és új funkciókat kaptak, az intézményes nevelés játszóudvarai kevésbé változtak. A játszóudvarok továbbra is alapvetően biztonságos, de kevésbé inspiráló terek maradtak, amelyek nem képesek versenyezni a modern játszóterek közösségformáló és fejlesztő hatásaival. A kutatás arra a következtetésre jut, hogy a játszóterek modernizálódása új kihívásokat jelent az intézményes nevelési környezet számára, és szükségessé teszi a játszóudvarok szemléletváltását és fejlesztését.