A mesterséges intelligencia térnyerése az emberi erőforrás-menedzsment területén napjaink egyik legmeghatározóbb trendje: az automatizált döntéshozatali rendszerek, a gépi tanuláson alapuló előszűrés és a videóinterjú-elemző algoritmusok egyre inkább a mindennapi toborzás és kiválasztás részévé válnak. A szakdolgozat azt a központi dilemmát vizsgálja, miként teremthető meg az algoritmikus hatékonyság és az emberi méltóság közötti egyensúly a HR-gyakorlatban. Ennek keretében áttekintem az MI megjelenési formáit a HR-folyamatokban, valamint az algoritmusok alkalmazásának előnyeit és kockázatait, különösen az egyenlő bánásmód és diszkrimináció, az adatvédelem, a munkáltatói felelősség és az átláthatóság követelményei szempontjából. A vizsgálat a magyar és a nemzetközi szabályozási, illetve etikai környezetre egyaránt kiterjed. A záró fejezetek jó gyakorlatok, ajánlások és vállalati példák alapján javaslatokat fogalmaznak meg a mesterséges intelligencia felelős és jogszerű bevezetésére a HR-ben. A dolgozat célja, hogy egyrészt elméleti keretet adjon a releváns szakirodalom és normák alapján, másrészt gyakorlati iránymutatást nyújtson a magyar HR-szakemberek és jogalkotók számára az MI-alkalmazás jogi és etikai dilemmáinak kezeléséhez.