A parodontális kezelés végső célja a parodontium eredeti szöveti struktúrájának a maradéktalan helyreállítása. Elérésére különböző eljárások, eszközök állnak rendelkezésre a fogorvosok számára, amelyek lehetnek konzervatív kezelések, valamint rezektív, illetve regeneratív sebészeti beavatkozások, műtétek. A parodontális megbetegedések során a parodontális szövetek károsodnak, így nagyon fontos feladat ezen szövetek regenerációjának a biztosítása.Számos különböző eljárás létezik a parodontális szöveti regeneráció megvalósítása érdekében. Ezen eljárások során valódi regeneráció és új kötőszövetes tapadás érhető el. Az 1970-1980-as években állatkísérletek során megszületett az irányított szövetregeneráció (GTR) elve. Mára már meglehetősen letisztult ezen eljárás indikációs köre. Számos regeneratív technika rendelkezik már jelentős irodalmi adatokkal, így lehetőség nyílik az egyes technikák hatékonyságának összehasonlítására, az előnyeiknek és hátrányaiknak a megtárgyalására, továbbá az indikációs területek megválasztására is. Diplomamunkám célja, hogy a parodontális regenerációban jelenleg ismert módszereket ismertessem, előnyeiket, hátrányaikat sorra vegyem. Dolgozatomban a biológiai mediátorokról, a vérlemezkében dús plazmáról, a graftokról, az irányított szövetregenerációs technikáról, a zománc mátrix protein származékokról, valamint a fenti eljárások kombinációinak alkalmazásáról írok nemzetközi és hazai irodalomban publikált tanulmányok alapján.