A büntetőeljárás nyomozási és bírósági szakaszát egyaránt meghatározó, központi intézménye a bizonyítás. A terhelt vallomásának, mint személyi jellegű bizonyítási eszköznek kiemelt szerepe van a bizonyítás során: a tagadás körében előadott védekezése vagy beismerése alapvetően determinálja a nyomozás irányát, az elvégzendő nyomozási cselekményeket, a bírósági eljárás során pedig a bizonyítási eljárás kereteit, irányát és tárgyát. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) kodifikációja során a jogalkotó a terhelti együttműködés rendszerét újraszabályozta, a terhelt – megfelelően előkészített, helyes taktikát alkalmazva végrehajtott, kriminalisztikai hibáktól mentes - kihallgatásának jelentősége még inkább felértékelődött. A jogszabályi előírások betartása mellett az eredményes kihallgatáshoz a megfelelő kérdezési mód alkalmazása, az adott ügy és terhelt sajátosságaihoz igazodó kihallgatási taktika is szükséges.