A dolgozat bemutatja az anyakönyvezés történeti fejlődését, előzményeit, mely hozzájárult az állami anyakönyvezés bevezetéséhez. Foglalkozik külön fejezetben az egyházi anyakönyvezés előzményével és magával a felekezeti anyakönyvezéssel. Kitér a jogszabályok tartalmára, arra, hogy az egyes korszakokban milyen szabályok alapján végezték az anyakönyvezést. Itt egy fejezeten belül külön alfejezetekben részletezi a korábbi jogszabályokban foglaltakat 4 főbb csoportosítás szerint, mely a szervezetrendszer, anyakönyvi nyilvántartás, eljárási rend és a szükséges módosítások. Foglalkozik a papír alapú anyakönyvezés szabályaival, hogyan kellett születést, házasságot és halálesetet anyakönyvezni. Továbbá egy külön fejezetben kitér a papír alapú anyakönyvezést felváltó elektronikus anyakönyvezés jelenleg is használt szabályozási körére. A dolgozat ezen része alfejezetekben első körben a már ismert csoportosításban bemutatja az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényt, majd munkatapasztalati oldalról is bemutat egy-egy anyakönyvezést, hogyan kell ma egy születést, házasságot és halálesetet leanyakönyvezni, azok közt milyen lehetőségek vannak és kitér továbbá a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére is. Ezt a fejezetet egy kérdőíves felmérés is színesíti anyakönyvvezetők tapasztalatai alapján. A következtetésben egyes problémákról és joghézagokról lehet olvasni.