Dolgozatom célja bemutatni a társadalmi részvétel jelentőségét a környezetvédelemben, azáltal, hogy ismertetem milyen módokon tudnak bekapcsolódni a társadalmi szervezetek a különböző környezeti ügyekbe. A dolgozat első felét a téma szempontjából fontos alapfogalmak tisztázásával kezdem, így egy általános képet kaphatunk magáról a környezetről és arról, hogyan alakult ki a környezetvédelem és annak fontosságának felismerése. Megalapozva a civil szervezetek részvételének lényegességét, környezetjogi alapelvek is szóba kerülnek, úgymint az együttműködés elve és a társadalmi részvétel elve. Bemutatom a civil szektort, annak alkotmányjogi megközelítését (az egyesülési jog alapján), működésük alapjait és céljait, a civilszervezetek szervezeti és működési formáit (azaz, hogy ki finanszírozza őket, milyen támogatások segítségével tudják végezni feladataikat), a civilek társadalmi funkcióit, az államhoz és önkormányzathoz való viszonyukat. A környezetvédelmi programok is szóba kerülnek, így az általuk civilszervezetekre osztott szerepeket is felvázolom. A szakdolgozat második felében konkrétan a társadalmi részvételről lesz szó, a társadalmi részvétel elvén keresztül, beleértve a részvételi jogok helyét az alapjogok rendszerében, a részvétel egyes módjainak és szereplőinek meghatározását is. Fontos megemlíteni, hogy bár a folyamat szükségszerű és hasznos, az előnyök mellett akadnak hátrányok is, így ezek összevetése is lényeges. Továbbá felvázolom a társadalmi részvételt övező jogszabályi kereteket - hazai, európai uniós, és nemzetközi szinten – is, a nemzetközi szabályozásban az Aarhusi Egyezmény kiemelt jelentőséggel bír. A dolgozat utolsó fejezeteként pedig összegzem a dolgozat megírása során szerzett tapasztalataimat.